Halálra dícsérés!?!?!?

Na hát ezt nincs hogy ne meséljem el, mert még mindig elfog a röhögés ha belegondolok,mert szerdán a pedagógusnő, halálra dícsért engem, és ezt nem tudtam minek köszönhetem, talán azért mert 3 éven keresztül gyúrtam a zsebébe a pénzt, kávét, stb,hogy ne legyenek gondjaim vele??? De majd kiderült hogy miért.

Szerdán délben olyan 11 körül mentem a bentlkásba, telefonon beszélgettem édesanyámmal, hogy szóljak, hánykor érkezik a vonat Maroshévízre, hogy apum várjon. Útközben találkozok az eggyik éjjeli pedagógussal, s parasztul hozzám szól, hogy menjek be a „fönőknőhöz” az iródába, mert kell beszéljen velem valamit. Már gondolkoztam is, hogy vajon csináltam valami hűjeséget s leakar hordani, vagy talán visszakarják adni a melegítőnket, amit most egy hónappal ezelőtt elkoboztak, mert állítólag az forgatta kegyetlenül a villanyórát???

Megérkezek az iródába, nagy mosollyal a száján hozzám szól a "Tuşa"(igy neveztük el), s kérdi nagy „érdeklődéssel”, hogy vagyok nem is várta hogy válaszoljak, már kérdezte is, hogy mennek a vizsgák, minden rendben van velem? mondom neki, hogy minden ok, mert mindig minden ok az idegenek előtt. Amiután megvolt a "kellemes" anya fia beszélgetés, kezdi nekem mondani, hogy ma este érkezik Magyarországról egy tanári delegáció, valami kulturális csere - berén keresztül (nem tudom pontosan, hogy miről volt szó) és szüksége lenne egy tolmácsra, akik „ügyes, szép, kellemes hangu, komoly, komoly stb stb” legyen, és akkor rám gondolt ;;) . Ne mondjam azt, hogy majd szembe röhögtem, ezeknek az epikus szavak hallatára. A pedagógusnő azt szeretne, ha a Magyarországiaknak elmondnám, hogy én magyar gyerek vagyok, közgáz egyetemen járok, s románokkal lakok egy szobában es egy bentlakásban, és hogy milyen jól elvagyok, és hogy milyen jól kijövök mindenkivel, és hogy milyen pompás minden a bentlakásban...nehogy véltlenül, valami "állami titkot" eláruljak, ne hogy véletlenül megmondjam, hogy a drágalátos bentlakásában, még mindig vannak olyanok, akik nem huzzák le a WC-t amiután trágyálnak. Egyszerűen kinyomják a "sógort", és távoznak, mint aki jól végezte a dolgát, vagy nehogy elmondjam, hogy olyankor amikor nincsenek vendégek a bentlakásban, aligha takarítanak, meg ilyeneket. Mondom a pedagógusnőnek, hogy "ne haragudjon, de ma megyek haza, a következő vizsgám majd csak vasárnap lenne, és akkor hazamennék tanulni, hogy tudjak nyugodtan és csendben tanulni, mert egy kurvára nehéz vizsgára készülődők". Amikor ezt meghallota, a mosoly le is esett a képéről, s mondta , hogy nem baj, majd valahogy elintézi...de már rögtön eszembe is jutatta, hogy én meg tartozok a bentlkásnak 2,5 lejjel, mert most 3 hónappal ezelőtt összetörtek egy kagylót, és ahogy nem tudták meg hogy ki volt, ezért mindenki kell zsé-t adjon...s mondom neki "szépen, ügyesen, egyenes állva mint egy szép fiú, és diplomatikusan", hogy ne haragudjon meg, de már 3 éven keresztül minden év elején kellett adjunk 100 lej garancia pénzt, amit pont az ilyen esetekre kell költeni(ezt mondta nekem amikor első éves voltam), s kérdem hogy mi van azzal a pénzel,  "hogy hát tudod azóta kicseréltünk 1 WC-t, 2 tükröt, 2 kagylót, és mit tudom én hány kagyló csövet", mert a bentlakásban az emberek homokot mosnak a kagylokban. Persze ahogy én "ügyes, és okos, és közgázas egyetemista vagyok, és magyar is vagyok, ezt ne felejtsük el", mondom, hogy a bentlakásban van közel 150 emberke, akiktől 100 lejt kaptak az év elején, vagyis összesen 15.000 RON (150 millió ROL). Már nem akartam szemtelenkedni, de ebből a pénzből, tudtunk volna venni 1 aranyozott WC-t, ami még a fenekedet is megmossa, 2 Swarovski kristályokkal díszített tükröt, 2 ezüst kagylót és még néhány csomag tökmagot. Csak annyit mondtam neki, hogy majd "megkapja" a pénzt!!!
És ezzel el is rontotta a kellemesen kezdett beszélgetésünket :)